Íme hát, kiderült, amit jó előre sejteni lehetett: a haverok nyerték meg a trafikpályázatot. Jönnek a trafikok, nagy részük kormányközeli arcok kezében, akik egy része még sosem foglalkozott kiskereskedelemmel. Sebaj, majd beletanul, van rá húsz éve.

Én magamon azt vettem észre, hogy egyáltalán nem lepődtem meg. A tavalyi állami dinnyekartell után már nincs az a mutyi, nincs az az arcpirító kormányzati pofátlanság ebben az országban, amelyen én meglepődnék. Döbbenet híján viszonylag józan ésszel végig tudtam gondolni, hogy mi lesz ebből. És arra jutottam, hogy ez egy baromi nagy öngól. Az egész monopolizálás már önmagában is, hát még ha megfejeljük a Lázár-féle árrésemeléssel.

Először is, kérdéses, honnan lesz cigi a kisebb falvakban, ahová nem jutott trafik. Persze, a kisebb falvak lakói járnak nagyobb falvakba, vagy városokba (például dolgozni, bevásárolni stb.), úgyhogy ez még nem is annyira cinkes. De mi lesz a fesztiválokkal? Azt nekem senki ne mondja, hogy több ezer bulizó fiatal kibír egy hetet cigi nélkül. Kívülről nem fognak annyit bevinni, amennyi elég lesz. Bent meg nem lesz trafik. Egy kiút marad: a feketepiac. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy még emelkedni is fognak a dohányárak. Majd ellepi az országot az ukrán csempészcigi, az harmadannyiba kerül, mint a zárjegyes, nincs rajta tüdő, a fekete keretes felirat meg ukránul van (ha van) - és sokkal több helyen hozzáférhető, mint a zárjegyes a trafikból.

Végeredmény: az árrésemelés ellenére a dohánykereskedők bevétele nem nőni, hanem csökkenni fog, az államnak is kevesebb fog befolyni a jövedéki adóból, miközben a lakosság a hipernaiv paternalisták szándékával ellentétben nem szokik le a dohányzásról. A kormány pedig adott egy, a kampányban felhasználható ügyet az ellenzék kezébe. Nem is árt nekik, maguktól csak a Rogán karórájából és táskájából kirobbant botrány populista tálalására telik.